Elárulom, hogy nincs olyan vállalkozó, akiben időről időre ne jönne elő valamilyen félelem, bizonytalanság. A kérdés nem az, hogy előfordul-e veled ilyen, hanem az, hogy megtanulod-e kezelni. Összegyűjtöttem a leggyakoribbakat.

“Nézd, hogy nyomul!”

Túl sokat foglalkozunk mások véleményével. Főleg, ha arról van szó, hogy ki kell lépnünk a komfortzónánkból, márpedig a sales a legtöbb vállalkozó számára kívül esik azon.

Gyakran hallom azt, hogy “nem akarok túl nyomulós lenni a termékemmel”, sőt “inkább nem mondom el még egyszer, hogy vegyék meg, mert ha érdekli az embereket, akkor úgyis rákeresnek és megtalálják”. Tévedés! A számok azt bizonyítják, hogy ha nincs ott a lehetőség és nem hívják fel rá a figyelmet, akkor az emberek nem kattintanak.

Visszafogod magad, visszafogod a hangod azért, hogy ne zavard az embereket?! Tedd fel magadnak a kérdést:
Mi történik akkor, ha valakit tényleg zavar az, hogy sokszor buzdítod átkattintásra, vásárlásra, feliratkozásra?
És mi van a maradékkal, aki ennek hatására valóban lépést tesz?
És azokkal, akikhez így jutott el végre az üzeneted?

Egyszer egy külföldi vállalkozótól hallottam egy gondolatot, ami nagyon megragadott. Amikor megjelenik a fejében a hang, ami azt mondja “ne nyomulj ennyire”, akkor a következőre gondol: A gyerekeimnek 18 éves korukban azt akarom majd mondani, hogy ne haragudjatok, nincs pénzünk beíratni az egyetemre, mert anya anno nem akart túlságosan nyomulni, nehogy megzavarjon másokat?

Ha hiszel abban, amit csinálsz, akkor semmi okod szégyenlősködni és nem hangot adni annak, hogy itt vagy és jó vagy. Most van esélyed átadni az üzeneted, nem holnap!

Ne fogd vissza magad mások FELTÉTELEZETT véleménye miatt.

“Senkit nem fog érdekelni, amit csinálok”

Nincs olyan vállalkozó, aki ne találkozott volna azzal a gondolattal, hogy “mi van, ha senkit sem fog érdekelni, amit csinálok?” Egy kampány vagy termék bevezetése előtt az ember általában nagy reményekkel dolgozik az újdonságon és rémisztően hat a gondolata, hogy esetleg senki nem osztozik majd a lelkesedésünkben. Kárba megy a sok munka és a befektetett pénz.

De van ennek realitása?

Ezeken a félelmeken általában már az sokat segít, ha elkezdjük magunknak hangosan kimondani. Ha mégsem száll el ettől az ereje, akkor bontsuk le jobban:

Valóban van esélye annak, hogy senkit nem fog érdekelni?

És ha igen, akkor hogyan tudok majd ezen változtatni?

Van egy szuper hírem: ha senkit nem érdekel, de mi hiszünk benne, akkor ez NEM EGY PROBLÉMA, hanem EGY KIHÍVÁS ⚡️ Már tudod, hogy nem működik, ha az A jelzésű úton indulsz el. Nézd meg, hogy mi van a B jelzésű úton!

A vállalkozás erről szól: tanulsz abból, ami nem jött be és változtatsz, hogy jobb eredményt érj el. A siker kulcsa a folyamatosság és a rendszeresség, nem pedig a tökéletesség és a tévedhetetlenség ❤

“Bezzeg ő milyen jól csinálja, én labdába sem rúghatok”

Az egyik kedvenc témám az összehasonlítgatás, mert annyira sok mélységet rejt magában. A social media jelenléte pedig ezerszeresen felerősítette ezt az amúgy sem könnyen kezelhető érzést.

Nekem a legtöbbet az segít ezen az állapoton túllendülni, hogy mindig fejben tartom: Soha ne hasonlítsd össze az 1. napod valakinek a 100. napjával!

Ugye érted a lényeget?!

Mindenki 0 követővel kezdi az Instagramon. Hogy aztán mi jön ki belőle és merre halad egy évvel később, két évvel később, öt évvel később, az már teljesen egyéni. Mert hiába kezdesz ugyanúgy valamit, akkor sem ugyanúgy fog haladni, mint előtted másnak.

Lehet, neked több idő kell valaminek a felépítésére.

Lehet, te más irányba fogsz haladni.

Ha összehasonlítod magad valaki mással, akkor azt csak olyan szemmel tedd, hogy tanulj tőle valamit!

Ha pedig érzed, hogy nő benned a feszültség és kezded elveszíteni az önbizalmad, miközben az Insta profilját böngészed, kövesd ki vagy némítsd le! Megteheted!

“Le fogok bukni, hogy nem tudom mindenre a választ”

Tudtad, hogy az emberek 70%-a szenved élete egy szakaszában az imposztor szindrómától? És azt, hogy a nők ezt főleg a munkakörnyezetben tapasztalják meg?

Én is többször átéltem az érzést, hogy “le fogok bukni és kiderül, hogy nem is tudom olyan magabiztosan azt, amit tudok, mint gondolják” vagy “csak a csillagok állásának köszönhetem, hogy itt vagyok”

Különösen jellemző a mai gyorsan fejlődő világban, hogy az ember új területekkel ismerkedik meg, magába szívja a tudást és a tapasztalatot, de nincs egy általános mérce, így nagyon könnyű elbizonytalanodni egy ponton. Én például nem tanultam iskolában a social media kommunikációt, mivel akkor még nem létezett ilyen. Nem tanultam blogolást, fotózást, videózást, grafikai dolgokat… mindent, amivel manapság foglalkozom, 15 év alatt a gyakorlatban tanultam meg.

Megosztom veletek azt a gondolatot, ami nekem a legnagyobb támogatást adja, ha érzem magamon az elbizonytalanodást:

ELÉG, HA NÉHÁNY LÉPÉSSEL A MÁSIK ELŐTT JÁRSZ. ELÉG!

Nem kell mindent tudnod! Ha valamivel többet tudsz a másiknál, akkor már minden alapod megvan ahhoz, hogy segíts neki vagy te foglalkozz az adott területtel. Nem tökéletesnek kell lenned, hanem hatékonynak.

Ha pedig még több megerősítésre van szükséged, akkor ülj le egy papírral és írd fel az egyik oldalra, hogy mi minden lehetne a siker mérőfoka, a másikra pedig az elért sikereidet. Én anno meglepődtem, mert így jöttem rá, hogy amit mérőfoknak gondoltam, azt már mind elértem addigra és észre sem vettem.

(Visited 9 times, 1 visits today)

Leave A Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.