Észrevettem, hogy egyre több ügyfelem van, akik noha külföldön él, magyar közönségnek kommunikál. Hála a közösségi médiának, ezt könnyedén megtehetik, de vajon ők hogy élik meg a folyamatot? Hogy éli meg azt egy vállalkozó, szakember vagy személyes márkaépítő, hogy sok országgal arrébb lévő emberekhez szól nap mint nap és miként hangolódik rájuk?

Ezek a dolgok érdekeltek, ezért felkerestem két közösségépítőt és a külföldi újrakezdés egyik szakemberét, hogy meséljenek.

Bán András a munkahelyi jól-létre fókuszáló coach, nem mellesleg a Halottnak a coach és a Bezzeg a svédek Podcastok vezetője és jóideje Svédországban él. “Igyekeztem a kezdetektől fogva olyan vállalkozást építeni, amely nem helyhez kötött. Ez sikerült is, de sokszor érzem, hogy jó lenne otthon lenni, szakmai konferenciákon, egyéb eseményeken részt venni, benne lenni a körforgásban, kapcsolatokat építeni. Ezeket valamelyest meg tudom tenni online is, de azért az nem annyira hatékony.” – árulta el és hozzátette, hogy kifejezetten hátrány a magyar vásárlóerő és árszínvonal, főleg egy fejlettebb országból nézve.

“Eleve alacsonyabb áron tudok csak szolgáltatást nyújtani, mint külföldön, ráadásul a Forint instabilitása durva árfolyamkockázatot jelent. Tavaly ősszel át is tértem arra, hogy a magyar ügyfeleimnek is EUR-ban határozom meg az árat és számlázok (euroizáció).” – emellett az is megoldást jelentett neki a problémára, hogy van svéd vállalkozása is, így a KATA változások során könnyen tudott alkalmazkodni az új adózási szabályokhoz.

Iványi Orsolya nőknek épít közösséget a menopauza nagyköveteként és nemrég szerzőként is bemutatkozott (készül a második könyve). Toszkánában él férjével, de sokat jár Magyarországra és ilyenkor a kapcsolatépítésre fókuszál.

“Toszkánában viszonylag csendesebben, lassabban telnek a napjaim, így amikor hazajövök egy hétre havonta, akkor jöhet a pörgés. Ilyenkorra időzítem a médiaszerepléseimet vagy a konferenciákat. Egyre jobban igénylem a személyes találkozókat, beszélgetéseket, hogy új emberekkel találkozzam. Kifejezetten úgy állítom össze a napjaimat, hogy mindig találkozzak új emberekkel.

Magyar vagy nemzetközi célközönség?

Hidasi Brigitta, expat coach-ként segíti a külföldön élő magyarokat, így rengeteg különböző élettörténetet ismert már meg. Ő maga több országban élt már, most két éve Franciaországban él. Tapasztalatai szerint általában azok szólítják meg a külföldi közönséget költözés után, akik véglegesre tervezik az ottani tartózkodást és ezt az utat választják annak érdekében, hogy beilleszkedjenek a helyi kultúrába és gazdasági életbe.

“Úgy gondolom, hogy a váltás, vagy a magyar célközönség megtartása közötti döntés az adott személy készségeitől, nyelvtudásától, szakmai tapasztalatától és az új piac adottságaitól függ. Gyakran az is előfordul, hogy az emberek egy idő után átmennek egyfajta hibrid modellre, ahol egyrészt megtartják a kapcsolatot a magyarországi vagy magyar közösséggel, másrészt pedig váltanak és megszólítják a nemzetközi közönséget is.

András részben tudatos döntést hozott a célközönségét illetően és a magyar közönség egyfajta teszt, első lépcsőfok volt a számára. “A magyar nyelvű podcastem (halottnak a coach) kezdte el organikusan szállítani a klienseket és úgy döntöttem, hogy megpróbálom magyarul, majd később, ha működik a rendszer, akkor kiterjesztem angol nyelvterületre is a szolgáltatásaimat. Ez el is kezdődött idén, már vannak külföldi egyéni klienseim és cégeknek is angolul tartok előadásokat, workshopokat.”

Brigitta ezzel szemben a megértés, a közös “háttér” alapján döntött úgy, hogy magyarokat fog segíteni a beilleszkedésben és erre alapozza vállalkozását. “Azért magyarok a célcsoportom, mert tudom, hogy milyen kultúrából és környezetből érkeznek, megértem a változást és a kihívásokat, amin átmennek. Mind a tanulmányaim, mind a tapasztalataim támogatnak ebben, s így tudok hiteles és megbízható szolgáltatást nyújtani. Közös a gyökerünk, s bár a megéléseink különbözőek, de az anyanyelvünkön tudjuk megosztani egymással.”

Külföld hatása a márkára

Személyes márkaépítőként figyelembe kell venni azt is, hogy a külföldi élet része lehet-e a márkánknak és mennyit kommunikáljunk róla. András nem döntött ezzel kapcsolatban tudatosan, de úgy érzi, hogy Svédország egy jó brand és nemzetközi perspektívát ad neki.

“Eleve nemzetközi szaksajtót olvasok, nemzetközi diplomáim vannak, ezért azt gondolom, hogy naprakészebb vagyok, mint a legtöbb honfitársam. Látom a trendeket akár évekkel azelőtt, hogy azok Magyarországon megjelennének (lásd podcast készítés).

Viszont igyekszem elkerülni azt az érzést a hallgatókban, olvasókban, hogy na látjátok lúzerkéim, mennyivel jobb itt Svédországban az élet? A másik podcastem, a bezzeg a svédek!? amúgy igyekszik bemutatni az itteni hétköznapokat és reményt adni a magyar hallgatóknak, hogy másképp is lehet élni a hétköznapjainkat, és ez nem feltétlenül pénz kérdés.” – meséli.

Orsi is pozitívumnak tartja a Toszkán helyszínt, sőt ahogy ő fogalmaz, ez még érdekesebbé teszi őt. “Egyszer azt mondta egy olvasóm, hogy ha Pesten élnénk, szerinte a kutyát nem érdekelné, hogy én a 9. kerületi Dandár utcából “írogatok” a menopauzáról. Ott laktam mielőtt kiköltöztem. És valóban, az, hogy Toszkánában élek, rendesen hozzáad a(z online) stílusomhoz is, most már tudatosan használom.”

Kritikák és megértés

Minden pozitívum mellett, én úgy képzelem, hogy nem lehet könnyű feladat lelkileg átállni egyik ország hangulatáról a másikra, ha ide-ode utazgat az ember. Ezt megerősíti András is.

“Otthon felismernek sokszor az emberek, Stockholmban egy bevándorló senki vagyok. Úgy tekintek erre, Hogy Pesten rock and roll van, Svédország pedig a szanatórium, ahol visszatérek a komfort zónámba, beépítem a tapasztalatokat és fejlődöm. Egyensúlyozok.”

Olyan is előfordult már vele, hogy valaki a szemére vetette, könnyen beszél, miközben nem itt él, ezért ne kritizálja a magyar viszonyokat. Őt ilyenkor a jobbító szándék vezérli, egy más perspektívát szeretne mutatni az itt élőknek.

Orsi nagyon figyel arra, hogy senkit ne bántson meg az esetleges kritikáival, ezért még nem történt vele semmi kellemtelenség emiatt.

Tanácsok a külföldön élőknek

Brigitta expat coach-ként azt tapasztalta, hogy az első pár hónap (a „nászutas időszaknak” nevezett szakasz) elteltéig nyugalom és kiegyensúlyozottság jellemzi a külföldre költözőket. Ekkor még nagyon erős a vágy,hogy minden szempontból jobb élet vár rájuk. Amikor vége ennek az időszaknak, akkor kezdik érezni a változást.

“Ekkor jönnek azok a beszélgetések az otthoniakkal, amelyek után azt érzik, hogy nem értik meg őket. Ez persze nem törvényszerű, de nagyon gyakori, hogy más-más kulturális környezetben, különböző kihívásokkal küzdve halad a két országban élők élete. Óhatatlan, hogy az őszinte megélések részletes elmesélése ellenére is értetlenséggel találják szembe magukat.”

Orsi azt javasolja azoknak, akik most tervezgetik, hogy külföldön élve kezdenek magyar közönségnek kommunikálni, hogy mindenképp szőjék bele a kommunikációjukba azt, hogy hol élnek. “Ez megkülönböztet, és ez mindig fontos, hogy mitől vagyunk mások, mint a többiek.”

András a kérdés gyakorlatias oldalára világít rá tanácsával: “Érdemes minél hamarabb nemzetközi lábat is növeszteni, mert a magyar jövő sokkal kevésbé tervezhető, a jogi és üzleti környezet instabil (KATA, EUs viszony, átláthatatlan, szakmailag nem megalapozott hirtelen döntések) és az árszint alacsonyabb, mint nyugaton. 

Senki ne csinálja utánam otthon, hogy Magyarországon keresi a pénzt, amit Skandináviában költ el. Fordítva jobb ötlet lenne…”